A szakértők sokat gondolkoztak, hogy mi is lehet a 16 centi hosszúságú tárgy, de végül belátták, hogy pontosan az, aminek látszik.
Egy 1992-ben, Anglia északkeleti részén talált tárgyat vizsgáltak meg újra a kutatók, és hihetetlen felfedezést tettek, írja a Guardian.
A Newcastle Egyetem és a University College Dublin kutatói most arra jutottak, hogy megtalálták az eddigi egyetlen ismert életnagyságú római vibrátort. Az eszközt az egykori birodalom legtávolabbi északi peremén fedeztek fel.
A falloszt egy árokban találták, cipők és ruhakiegészítők tucatjaival, valamint kézműves hulladéktermékekkel, például bőrdarabokkal és megmunkált agancsokkal együtt.
Mint tudjuk, a két- és háromdimenziós fallikus ábrázolások mindenhol jelen voltak a római világban. Legyen szó mozaikokról, freskókról, edénydíszekről vagy nyakban hordott medálokról.
A most talált eszköz 16 cm hosszúságú, de a kutatók szerint valószínűleg még ennél is nagyobb volt, mert a fa hajlamos a zsugorodásra és a vetemedésre.
„Ez az első alkalom, hogy nem egy kicsi, miniatűr falloszt találunk” – mondta Rob Collins, a Newcastle Egyetem archeológusa. „Ez életnagyságú. A régészetben általában ha találunk egy tárgyat, meg tudjuk mondani, mire használták, vagy legalábbis kikövetkeztethetjük, mire. Ennél az eszköznél nem ez volt a helyzet. Szélesre kellett tárnunk a fantáziánkat” – tette hozzá a szakember.
Az ókori fallikus tárgyakat gyakran használták a gonosz elűzésére. Az elemzés azonban azt mutatta, hogy ennek a fallosznak a vége jóval simább, ami azt jelzi, hogy egy ideig használták valamire.
Három elmélet van, de a szexjáték a legesélyesebb
A csapat három lehetséges elméletet vizsgált meg. Az egyik elmélet szerint szexuális játékok céljából használták a rómaiak, és ezt tartják a legvalószínűbbnek.
„Ha ez a helyzet, akkor tudomásunk szerint ez lenne az első római dildó, amivel találkozik a régészet. A görög és római költészetből, valamint a görög és római művészetből tudjuk, hogy vibrátort használtak ilyeneket. De nem találtunk még rá régészeti példákat” – húzta alá Collins.
A második elmélet szerint a tárgyat mozsártörőként használták kulináris célokra, vagy kozmetikai vagy gyógyászati összetevők őrlésére. Mérete megkönnyítette volna a használatát, a forma pedig mágikus tulajdonságokkal hatotta volna át az ételt vagy az összetevőket.
A harmadik lehetőség az, hogy egy szoborba volt ágyazva az eszköz, a járókelők pedig ezt megérintették, és ettől vártak szerencsét, vagy a balsors elkerülését. Ez általános volt az egész Római Birodalomban.
Ha ez a helyzet, a szobor valószínűleg egy fontos épület bejárata közelében helyezkedett volna el. De a bizonyítékok azt mutatják, hogy a fallosz vagy bent volt, vagy legalábbis nem volt szabadon hosszabb ideig. Ezért nem valószínű, hogy ez az elmélet hordozná az igazságot.
Forrás: Guardian



